A sejtöregedés lassítása
A telormerek jelentősége
Elizabeth Blackburn, a molekuláris biológia és a genetika területén tevékenykedő ausztrál – amerikai tudós két másik tudóssal, Carol W. Greider rel és Jack W. Szostakkal 2009-ben megkapták az orvosi Nobel díjat azért a felfedezésükért, miszerint az emberi sejtekben beazonosították a telomereket illetve a teromeráz enzimet, amelyek kulcsfontosságúak az öregedés és a daganatok kialakulásának folyamataiban.
A Nobel díjas kutatási eredmények nem csak azt tárták fel, hogy a telomerek védelmet nyújtanak a DNS láncnak, hanem azt is, hogy a telomeráz nevű enzim segít visszaépíteni a megrövidült, elkopott telomereket.
Mik azok a telomerek?
Minden sejtosztódáskor a sejt lemásolja saját DNS láncát. Tökéletesen kell lemásolnia minden információt, mert ha hiba csúszik a folyamatba, veszélybe kerülhet egészségünk. A DNS lánc speciális védelmét a telomerek biztosítják.
A sejt osztódása során minden alkalommal a sejtvédő sapka, azaz a telomer rövidülni fog, ami olyan mit a cipőfűző műanyag része, ami megakadályozza a cipőfűző kirojtosodását. Így a DNS lánc sértetlen marad, ami egészségünk megőrzésében alapvető jelentőséggel bír.
A folyamatos sejtosztódás miatt a telomer végződések egyre rövidebbé válnak, elhasználódnak, így fontos genetikai információk vesznek el, amik mutációt okoznak, ez pedig betegségekhez vezethet. Ha immunrendszerünk jó állapotban van, felfedezi és eltávolítja az elöregedett, hibás sejteket és testünk egészséges sejtekkel pótolja ezeket, amelyek biztonságosan képesek osztódni.
A telomerszakaszok hossza egészségünk sejtszintű mutatója, a rövid telomerek betegségre utalnak.
Mi az, ami rövidíti a telomereket?
A sejtosztódás mellett Dr. Blackburn kutatásai előtt azt feltételezték a tudósok, hogy a génjeink határozzák meg telomerjeink hosszát. A kutatások eredményeként most már tudjuk, hogy a környezeti tényezők, az elhatalmasodó stressz, a nem megfelelő táplálkozás, az elhízás, a mozgás és a pihenés hiánya is hozzájárul a telomer gyorsabb rövidüléséhez, ezzel a betegségek kockázatának növekedéséhez és az öregedési folyamatok felgyorsulásához.
Ha nem a gyógyszerekben látod a megoldást, akkor itt az ideje, hogy felülvizsgáld jelenlegi szokásaidat a táplálkozásod, a testedzés és a stressz kezelésének területén.
A sejtszintű életkor sok esetben nem egyezik meg a kronológiai életkorral (valódi életkor). Sejtszinten egy 40 éves ember simán lehet 60 éves, de az a jó hír, hogy ez a saját életviteli döntéseid következtében fordítva is lehet.
Milyen változtatásokat tehetsz?
Hozd meg az egészségedet érintő legjobb döntéseket!
A helyes döntések lelassítják a sejtöregedést és helyrehozhatják a már bekövetkezett károsodásokat.
A mozgás maga az élet
Az egyik legsúlyosabb probléma az öregedés során az izomtömegvesztés, azonban a következetes edzés és táplálkozás visszafordíthatja ezt a folyamatot. Az izmaink építéséhez, fenntartásához elengedhetetlen a fehérjefogyasztás.
Az aktívan sportoló idősebbek nagyobb izomtömeggel rendelkeznek, mint egy ülő munkát végző, mozgásszegény életmódod folytató középkorú. A mozgás bármely életkorban hasznos, mert erősít, segít a normál testsúly megőrzésében, javítja a hangulatunkat és segít a szellemi képességeink megőrzésében is. Támogatja új kapcsolódások kialakulását az agyunkban, ami az emlékezet megőrzéséhez és a tanuláshoz is nagyon fontos.
Ha nem sportolsz rendszeresen, kezd azzal, hogy hetente többször sétálsz, válassz egy online oktatóanyagot (youtube-on: Selfness Yoga, Jane Fonda videói, amik teljesen ingyen elérhetőek) vagy keress egy személyi edzőt vagy gyógytornászt, aki figyelembe veszi jelenlegi edzettségi szinted és eszerint építi fel a gyakorlatokat. Hamarosan tapasztalni fogod, hogy jobban fogsz aludni, erősebb leszel, nő az enegiaszinted, ahogy erősödnek izmaid, úgy javul majd az egyensúlyérzéked is.
Ételed a gyógyszered
Elsősorban ne diétákban gondolkozz, hanem étkezési szokásaid teljes átalakítása legyen a célod, mert ez meghatározza majd az egészségben töltött éveid számát.
A mediterrán étrend jelentősen csökkenti az egészségügyi kockázatokat. Ennek fő alkotóelemei a teljes kiörlésű gabonafélék, az egészséges zsírok, zöldség és gyümölcs fogyasztása, bab, diófélék, hüvelyesek, magvak, zöldfűszerek, leveles zöldségek, halak, sovány fehérjék (baromfi, tojás, sajt).
Mint ahogy az autóba a legjobb minőségű üzemanyagot tankoljuk, szervízbe visszük, ellenőrizzük a jármű állapotát és vigyázunk rá, az emberi szervezet is a jó tápanyagoktól, a vitaminban és ásványi anyagban gazdag táplálékok bevitelével fog hosszútávon jól működni.
Hogyan előzd meg az agy leépülését?
Az agysejteknek minden más sejtünknél hosszabb az élettartama. Bár testtömegünk 2%-a az agy súlya, az agysejtek rengeteg energiát követelnek, az oxigénben gazdag vér 20%-ára tartanak igényt, különben elpusztulnak. Az Omega-3 zsírsavak kiemelten hozzájárulnak az agy egészséges működéséhez.
Sokáig azt gondolták a tudósok, hogy az agy nem tud új neuronokat (idegsejteket) létrehozni, tehát fokozatosan leépül. Azonban bebizonyították, hogy felnőtt korban is képes erre. Folyamatosan képes új kapcsolatokat és hálózatokat kiépíteni az idegsejtek között még idős korban is, ezt a jelenséget neuroplaszticitásnak nevezzük. Ehhez azonban szükség van az aktív közreműködésünkre, tudatosságunkra is!
Folyamatosan új kihívások elé kell állítani elménket. Amikor új dolgokat tanulunk, új éleményeket élünk meg, válaszul egy új neurális áramkör jön létre, ami a különböző idegsejteket és az agy különböző területeit köti össze. Minden egyes új tapasztalat hatással van a neuronjaink közötti kapcsolatra. Ez azért nagyon fontos, mert az öregedéssel egyes csomópontok természetes módon leépülnek, azonban ha minél több kapcsolat van az agyunk különböző régióiban, annál inkább képesek leszünk alternatív útvonalakra támaszkodni, annál ellenállóbb lesz az agyunk a leépüléssel szemben.
Minél több minden iránt érdeklődünk és minél aktívabbak vagyunk, annál több lehetősége van az agynak az új kapcsolódások kialakítására. Akik utazgatnak, olvasnak, új dolgokat tanulnak, kertészkednek, barkácsolnak, azok sokkal inkább megőrzik szellemi frisseségüket, mint kevésbé aktív kortársaik.
Fontos még kiemelni, hogy az alvás óriási jelentőséggel bír az agy egészségének megőrzésében, segít megelőzni a demencia és az Alzheimer-kór kialakulását. A kognitív hanyatlást befolyásolja fizikai állapotunk is. A mozgás támogatja az agy emlékezésért és gondolkodásért felelős területeit. Ha csak teheted sétálj, mozogj hetente többször!
A stressz blokkolja a neuroplaszticitást, az idegsejtek közötti új kapcsolódások kialakítását, ezért meg kell találni azt a módszert, amivel csökkenthetjük szervezetünkben a kortizol stresszhormon szintjét, amivel csökkenthetjük annak az agyterületnek az aktivitását (amigdala), ami a stressz és a szorongás szabályozásáért felelős.
A meditáció és a relaxáció ebben nagy segítségünkre lesz, sőt tapasztalni fogjuk, hogy jó hatással van memóriánkra és érzelmi stabilitásunkra is.
Meditálj
A stressz kezelésében egyre többen fedezik fel a meditáció hosszantartó stresszoldó hatását. Dr. Elisabeth Blackburn kísérletei az is bebizonyították, hogy a meditációnak az a sejtszintű jótékony hatása, hogy meghosszabbítja a telomereket illetve növeli a telomerázszintet az immunsejteket belül. A több telomeráz és a hosszabb telomerek az egészséges sejtosztódás feltételei.
A meditáció során belülről kifelé tapasztalod meg az öngyógyítás folyamatát. Fontos, hogy rendszeresen meditálj, mert így tudod igazán megtapasztalni jótékony hatását. A meditáció egy csodás ajándék, ami egyensúlyt teremt benned, nyugodtabb leszel. emellett védi sejtjeidet, megújítja energiáidat, megszabadít a stressztől. Megváltoztatja az életed, megtalálod a belső nyugalmad és sokkal fiatalabbnak fogod érezni magad!
Pihentető alvás
Ha már tudatossá váltunk abban, hogy a táplálkozás, mozgás és a stressz kezelése hogyan segít abban, hogy a lehető legjobb formánkat hozzuk az évek múlása során, van itt még valami, ami elengedhetetlen az egyensúlyhoz: mindig törekedj arra, hogy időben és eleget aludj!
Az alvás segít fenntartani a hosszútávú emlékezetet. Amíg alszunk a rövid távú emlékeink eltárolódnak a hosszútávú memóriába. Ha nem pihenünk, ez a funkció sérül. A jó alvás hozzájárul érzelmi egyensúlyunk fenntartásához is. Alvás közben az agy képes feloldani az előző napon átélt érzelmeket álmok formájában, ezzel segíti feldolgozásukat is. Alvás közben tudja az agy méregteleníteni és megújítani sejtjeit.
Élvezd az életet!
Tudtad, hogy a több nevetés, a szeretetteljes emberi kapcsolatok erősebb immunrendszert eredményeznek, csökkentik a stresszt, a kognitív hanyatlást és a telomerekre is hatással vannak? A hosszú élet ajándék, törődj a testeddel, lelkeddel, kapcsolódj másokkal. A közeli barátokkal töltött idő hasznára válik sejtjeidnek!
Mitől érzed magad jól? Mi az ami örömmel tölt el? Mitől tudsz feltöltődni? Találd meg a saját válaszaidat és meg fogod érteni mire van szükséged, keresd a lehetőségeket, hogy megélhesd ezeket! Mit teszel azért, hogy az öregedés folyamatát pozitívan befolyásold?
BLOG BEJEGYZÉSEK
A fiatalság megőrzése
Ezek a cikkek is érdekelhetnek
